Vákuumszivattyú – Szerkezeti jellemzők

Mi a vákuumszivattyú szerkezeti specifikációja? Az alábbiakban részletes magyarázatot adunk.
(1) A szivattyú általános szerkezeti típusa
A vákuumszivattyú testének elrendezése határozza meg a szivattyú általános szerkezetét.
A szívó- és kipufogónyílások függőleges szerkezete vízszintesen van elhelyezve, így kényelmesebb a csővezetékek összeszerelése és csatlakoztatása. De a szivattyú súlypontja viszonylag magasan van, a stabilitása nagy sebességű üzemben rossz, ezért ezt a típust leginkább kis szivattyúkhoz használják.
A vízszintes szivattyú szívónyílása fent, a kipufogónyílás pedig lent található. Néha a vákuumrendszer csővezetékeinek felszerelésének és csatlakoztatásának megkönnyítése érdekében a kipufogónyílás vízszintesen csatlakoztatható, ami azt jelenti, hogy a bemeneti és kimeneti irány merőleges egymásra. Ekkor a kipufogónyílás balról és jobbról is nyitható, kivéve a kipufogócső egyik végét, a másik vége blokkolható vagy egy bypass szelephez csatlakoztatható. Ennek a szivattyúszerkezetnek alacsony a súlypontja és jó a stabilitása nagy sebességű működés közben. Ezt a szerkezetet általában nagy és közepes méretű szivattyúkhoz használják.
A szivattyú két rotortengelye a vízszintes síkra merőlegesen van felszerelve. Ez a szerkezet könnyen szabályozható a szerelvényhézaggal, kényelmesen összeszerelhető a rotorral és kis szivattyúhelyiséggel rendelkezik. A szivattyú súlypontja azonban viszonylag magasan van, és a hajtómű szétszerelése kényelmetlen, és a kenési mechanizmus is viszonylag bonyolult.
(2) Szivattyús átviteli mód
A vákuumszivattyú két rotorja viszonylag szinkronban működik egy pár nagy pontosságú fogaskeréken keresztül. A hajtótengely egy tengelykapcsolón keresztül kapcsolódik a motorhoz. Az erőátviteli szerkezet elrendezésének alapvetően két típusa van: az egyik az, hogy a villanymotor és a hajtómű a forgórész ugyanazon az oldalán van elhelyezve, mint az ábrán látható. A hajtott rotort közvetlenül a motor véghajtóműve hajtja meg, így az aktív forgórész tengelyének torziós deformációja kicsi, és a két rotor közötti rés nem változik az aktív tengely nagy torziós deformációja miatt, így a rés a rotorok között egyenletes működés közben. Ennek az átviteli módnak a legnagyobb hátránya, hogy: a. a hajtótengelyen három csapágy található, ami megnehezíti a szivattyú megmunkálását és összeszerelését, valamint a fogaskerekek szét- és beállítása is kényelmetlen; b. Az általános szerkezet egyenetlen, és a szivattyú súlypontja a motor és a sebességváltó oldala felé dől.
jellegzetes
(1) Széles nyomástartományon belül nagy a szivattyúzási sebesség;
(2) A forgórész jó geometriai szimmetriával rendelkezik, ami alacsony vibrációt és sima működést eredményez. A forgórészek, valamint a forgórész és a héj között hézagok vannak, amelyek nem igényelnek kenést és kis súrlódási veszteséggel rendelkeznek, ami nagymértékben csökkentheti a hajtóerőt és nagyobb sebességet érhet el;
(3) A szivattyúkamra nem igényel olajtömítést és kenést, ami csökkentheti az olajgőz szennyeződését a vákuumrendszerben;
(4) A szivattyúkamrában nincs kompressziós vagy kipufogószelep. Egyszerű és kompakt szerkezet, érzéketlen az elszívott gázban lévő porra és vízgőzre;
(5) Alacsony kompressziós arány, gyenge hidrogén extrakciós hatás;
(6) A forgórész felülete összetett ívelt hengeres felület, amelyet nehéz feldolgozni és ellenőrizni.